Történelem
1995-ben az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum létrehoz egy régészeti részleget Sepsiszentgyörgyön, amelyet az 1365/1996-os kormányrendelet alapján 1999-ben önálló múzeumá alakul, felveszi a Keleti Kárpátok Múzeuma nevet és a Kultúrális Minisztérium alárendeltségében tevékenykedik. 2007-ben az intézmény megkapja a „Nemzeti” titulust, ennélfogva az intézmény manapság a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma néven tevékenykedik, a Kultúrális és Nemzeti Örökség Minisztérimának az alárendeltségében.
2003-ig a múzeum nem rendelkezett saját épületterl, ezért bérelt helységekben működött. A múzeum tevékenysége leginkább a Keleti Kárpátok térségének kutatására irányult, azaz a nemzeti ingó- és ingatlan, anyagi és szellemi kultúrális örökségek azonosítása és mentése céljából, ebből a kevésbé kutatott zónából. 2003-ban egy kormányrendelet alapján az intézmény saját épületet kap Sepsiszentgyörgyön, a Gábor Áron utca 16 szám alatt, ahol jelenleg is működik. Az épület teljes felújításra szorult így csak 2005 őszén lett üzemképes. A Keleti Kárpátok Nemzet Múzeuma 2006-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára, az első kiállítások civil szemelyek (képzőművészek) közreműködésével jöttek létre. A törvény által előírt konzerválási szabályoknak köszönhetően az első saját műtárgyakból összeállított kiállításra 2006 őszén került sor.
1999 óta az intézmény a helyi és a Keleti Kárpátok mentén található örökségek kutatását, bemutatását és megörzését vállalta fel.
A Múzeum történelmi, régészeti és néprajzi gyűjteményanyaga ma több mint 16.000 tételnyi. Az évek során a kutatások inkább a tárgyi örökségek megmentésére és megörzésére koncentráltak, ám ma minnél inkább a veszélyben lévő testetlen örökségek kutatására és megörzésére teszik a hangsúlyt.
A Múzeumnak 2 külső egysége van, a csikszeredai Felső Olt és Maros Múzeum, és az árapataki „Romulus Cioflec” Emlékház. Egy ujjabb külső egységet, a sepsiszentgyörgyi első Román Felekezeti iskolát, a Váradi József 38. szám alatt lehet megtekinteni.
A Múzeum számos kutatásokat és kiállitásokat rendezett, egyénileg vagy más romániai és külfőldi intézmények egyremüködésével. A legfontosabb régészeti kutatások Kovásznán, a Dák Tündérvárban, Oltszemen, a Homokbányában, Csik-Csomortán Pálfalván, a Várdombon és a Beszterce megyei Figa lelőhelyen folyamodtak, miközben a néprajzi kutatások Kovászna, Brassó, Hargita, Beszterce és Bákó megyékben gyüjtötték országunk örökségét.
A szükös kiállitási helyek miatt, a múzeum az időszakos kiállitásokra helyezi a hangsúlyt, biytositva ezáltal a helység kulturális életében a változatosságot, mert kiállitásainak témái külömbözöek, innovativak és elragadóak.
Kitünő kiállitások: „A Costisa Kúltura” – régészeti kiállitás, „Új régészeti leletek Délkelet Erdélyben” (2003), „A Só, az Idő és az Ember” – geologiai, régészeti, néprajzi és történelmi kiállitás (2006 – jelenleg vándor kiállitás), „A Vásár Meséje” – néprajzi kiállitás (2008 - 2009), „Dákok a Kárpát-kanyarban” – régészeti kiállitás, „A Hargita megyei, pálfalvi, csik-csomortáni Kisérleti Régészeti Tábor” interaktiv régészeti kiállitás,
A múzeum kiállitásait évente körülbelül tizezren látogatják.
Habár a múzeum a hangsúlyt a román kulturális örökségek megmentésére, konszerválására és elötérbe helyezésére fekteti, egyidőben figyel a tevékenységei által az interkulturális párbeszédekre és segiti a fiatal generéciókat, támogatva és biztatva őket, hogy résztvegyenek a kulturális tevékenységekben, amelyek egybefoglalják a térség kulturális örökségét anélkül hogy szétváasztanák etnikai kritériumok szerint.
A Múzeum számos kiadványal rendelkezik, köztük az Angustia Évkönyv, amely a legujjabb kutatások eredményeit nyilvánositja.
Bővebb információkért megkérjük, hogy hívják a 0267/314139-es telefonszámot (múzeum titkársága) vagy kérjenek felvilágosítást e-mailben a feleacristina@gmail.com (Felea Cristina) vagy a deakandrea.mncr@gmail.com (Chiricescu Andrea) címeken